Az óvódás korú gyermekek játéka

Mozgást fejlesztő játékok

A gyermekek kb. 4 éves koruktól önállóan hintáznak, csúszdáznak, mászókáznak, gerendán járnak és mindenféle nehezített mozdulatot szívesen csinálnak önállóan. Az óvodákban úgynevezett testnevelő órákat tartanak, ahol a gyermekek ügyességi játékokat is játszanak labdákkal, karikákkal, zsinorokkal, gólyalábbal.... Különféle anyagú és formájú eszközökön is lépegetnek a gyermekek melyek a talpak izomzatát dolgoztatják meg. A testi nevelés foglalkozásokon gimnasztikát is végeznek, amely a helyes testtartásukat alakítja, valamint az izmaikat erősíti. Itt fel kell hívni a figyelmét a szülőknek és pedagógusoknak egyaránt: miszerint vigyázni kell arra, hogy olyan mozdulatokat ne végezzenek a gyermekek, amelyek az izületeket és a gerinc oszlopot megterhelik.

Az óvodás korú gyermekek egyre több szabályjátékot játszanak, amelynek alapja a mozgás, mozdulat. A jól ismertek közül a fogocska, bújocska, ipi-apacs, kötélhúzás, szoborjátékok...stb. A szabályjátékok közé tartoznak a különféle versenyjátékok és körjátékok is.

Javasolt eszközök: bicikli, görkorcsolya, korcsolya, sí, szánkó. Ezen felül különféle labdajátékokhoz eszközök. (tollas, szivacs tenisz, pinpong.....stb.)

A tapasztalat az, hogy a fiúkat kevésbé kell motiválni a mozgásos játékokra, a lánykák szívesebben lemondanak az ügyességet fejlesztő játékokról, eszközökről. Cél, hogy a lányok is alapszínten minden mozgást elsajátítsanak, s aki tehetséget mutat a mozgásban, akár fiú, akár lány javasolhatunk aktív sportot is. (Persze ez nem feltétlen jelent élsportot).

Ebben az életkorban a legideálisabb elkezdeni, vagy folytatni a természetjárást. A mozgáson kivül lehetőségünk van megmutatni a növényeket, állatokat, köveket, megtanítani védeni a természetet és annak szépségét élvezni.

A gyermekek 4-5 éves koruktól megtanulhatnak úszni is, amely továbbfejleszti a mozgáskoordinációjukat. Ennél kisebb korban nem javasolt az úszás tanulás, melyre fiziológiás magyarázat is van, de lesz gyermek aki csak 6-7 éves korában lesz érett arra, hogy a vízben mozogni merjen. Az a gyermek aki retteg a víztől, ne erőltessük az úszást, próbálkozzunk későbbi életkorban. (Itt jegyezném meg, hogy kutatások azt látszanak bizonyítani, hogy a kognitiv tanulás csökkenhet, ha a csecsemőt úsztatják és feje sokat van a vízben.)

Manipuláció

Az óvodás gyermek a begyakorolt alapvető kézmozgásokkal megalapozta a konstruktív és ábrázoló tevékenységét. A kéz finommotorikájának további fejlesztéséhez ajánljuk az ugynevezett kézirányító játékokat, amelyek nem mások, mint a különféle formájú táblákon golyók vezetése labirintusokban. Ezen játékok között vannak egyedül és párban játszható egyensúlyozók. Kézvezető játékok közül nagy sikere lett az úgynevezett csúszkáknak. Sikeresek még az "útkeresők"is.

A konstruktív tevékenység létrejöhet azonos anyagból, formából (pl. kockajáték), vagy különféle mértani elemekből, ezen felül készülhet többféle anyag együttes használatából. A gyermek konstruáló tevékenysége eljuthat a modellezésig, vagy a hobbiig. Akkor teszünk jót, ha a gyermek a konstruktív ábrázolólását az őt körülvevő természeti világ anyagából meríti. A felfedezés és megmunkálás öröme egy életre szól, mig a készen, vagy félkészen kapott mesterséges anyagok és formák megmunkálásában nincs meg a gyermek fejlődését legjobban befolyásoló tényező: az élménnyel társuló tapasztalat. Ezt az óvodapedagógia felismerte és azt látjuk, hogy szinte mindenhol egyre több a természetes anyagokból készült tárgy, forma. Kiváló lenne, ha minél több iskolában folytatnák a kézműves foglalkozásokon ezt a szemléletet. Számos könyvsorozat segíti a pedagógust és a szülőt a különféle anyagokból készíthető eszközök, figurák elkészítésében.

A természetes anyagok mellé letenni a voksunkat ugyanolyan szélsőséges lenne, mint a mesterséges eszközök és anyagok mellé. Mindkettőnek helye van a játékban, a fejlesztésben. Az üzletekben nagy a kínálat a konstruktív játékokból és az ábrázolást fejlesztőkből. Néhányat felsorolok a sok közül: pötyi, gyöngyök, pálcika rajzolók, fűzögetők, láncszemek, mértani és szabálytalan formák, hengerek, szerszám építők, gombocskák, vagy a "vidám kalapács" nevű konstruktív játék tartalmaz szögeket és mértani formákat, valamint egy palatáblát melynek célja, hogy a gyermek mértani elemekből hozzon létre ábrázolást. A konstrúktív játékhoz tartoznak azok a dobozos játékok, amiknek elemeiből pl. ki lehet rakni a cirkuszt, vagy egy parkot, állatkertet és így tovább.

Az ábrázoló tevéknység alatt nemcsak a rajzolást értjük, számos természetes és mesterséges anyagból lehet síkban és térben ábrázolni.

Az óvodás korú gyermeket megtanítjuk a rajzolás különféle módjaira. Ma már a dekorációs boltokban számtalan minőségű- és színű papirt vásárolhatunk. A festéskor is nemcsak ecset létezik, hanem szinte mindennel és mindenre lehet festeni (pl. szivacs, textil, szita, fogkefe amivel festünk, és a papíron kívül festünk textilre, üvegre, terményre...stb.). A gyermekekkel megismertetjük az ollót, tűt és ragasztót. A térbeli ábrázolásnál a gipszet, anyagot, gyúrmát, gyapjút, csuhét, vattát, fát és műanyagot ....stb. használhatunk. A szabadtéren pedig homokot, kavicsot, pálcákat, botokat, terményeket.

Érzékszervek fejlesztése

Az óvodás korú gyermek különféle ritmusokat képes megfigyelni s azt hangszerrel pontosan utánozni, vagy megadott ritmust követni. A hangok felismerése, elkülönítése, a ritmusok gyakoroltatása nélkülözhetetlen játéktevékenység, mert ezzel segítjük a gyermek írás,olvasás képességének kialakítását. Amennyiben az óvodában mód van a tánc tanítására úgy segítheti a gyermek harmónikus mozgását zenére.

Az óvodás korú gyermek számos éneket, mondókát, verset ismer. Az otthoni elfoglaltsághoz is javasoljuk a dalos, verses könyveket.

Az óvodás korú gyermek látásfigyelmének fejlesztését az észlelés képességének kialakításával bővítjük. Erre a célra számos társasjáték, memori játék, rejtvény és versenyjáték, dominó áll a rendelkezésünkre. Csak néhány példa: a rejtvény két hasonló képből áll, az egyik kép 3-5 pontban különbözik a másiktól, találd meg a különbséget. Memori hátlapjával egyre több képet lefordítunk, melyik hol van a sorban. Az üzletekben kapható társas és kártyajátékok zöme is megfigyelésen alapszik a sok közül egyik ilyen játék a Differik.

Társaskapcsolat, kommunikáció

A szerepjáték óvodás korban bontakozik ki, melynek elemei a következők: - először egyedül játszik több elemet felhasználva és több szerepben, - majd elfogadja a társait szereplőnek és közösen játszanak szerepeket. A hagyományos szerepjátékok közé tartoznak a foglalkozások és társadalmi szerepek eljátszása. Óvodás korban a gyermekekek szívesen felvállalják akár bábbal, akár szimbólikus jelmezzel a történeteket is. Arra kell törekedni, hogy a gyermek a saját szavaival improvizálja a történetet, mert a bonyolult jelzős szerkezetű irodalmi szöveg, még nem a saját aktív beszéde, ezért a játék helyett a szövegre figyel, így a szerep élvezeti értéke csekély. Az sem baj, ha beszéd helyett metakommunikációval adja elő a szerepét.

A dramatikus szerepjátékban kíváló lehetőségünk adódik arra, hogy a gyermek személyiségét fejlesszük, vagy a csoportban esetleges szélsőséges helyzetén javítsunk. Ehhez a gyermeknek olyan szerepeket kell adni, amely kompenzálja a szélsőséges helyzetét vagy magatartását. A játékot néző gyermekek a szerepjátékban a szereplővel azonosulnak, s ezt a képet örzik ezt követőena társukról.

A mesekönyvek, gyermekeknek szóló regények nélkülözhetetlen kellékei a gyermek mindennapjainak. Nem múlhat el nap mese vagy meseregény hallgatása nélkül. Természetesen helye van az audio-vizuális eszközöknek is az életkornak megfelelő mesék, történetek, ismeretek átadásakor.

Tunyogi Erzsébet