Művészetek szerepe az érzelmi nevelésben

Újszülött kortól, - de egyre inkább elterjedt az a felfogás, hogy már magzati életben- a lelki életünk harmonikus fejlődését nagymértékben befolyásolhatják a környezeti hatások. Minden felelősségteljesen gondolkodó szülőnek, oktatónak, nevelőnek az a vágya, hogy a rábízott gyermekek legyenek kiegyensúlyozott, boldog személyek. A tanulásban pedig képességeik maximumát adják.

Megfigyelések, vizsgálatok bizonyítják, hogy a diszharmonikus érzelmi élet nagymértékben befolyásolhatja a helyes probléma megoldó, helyzetfelismerő képességet, a társas kapcsolatok kialakulását, és nem ritkán a tanulásban is zavart okozhat.

A fentiek elkerülése érdekében olyan egyszerű és mégis az egyetemes emberi kultúra kontinuitását - folytonosságát - biztosítjuk, mint a művészetek. A nemes kultúra hatással van a lelki, szellemi és testi fejlődésünkre és segíti személyiségünk harmonikus fejlődését.

Irodalom

A szülő gyermekét elfogadó, szeretettel teljes testi kapcsolatának kialakításában a kisded mondókák igen fontosak. Ilyen lehet az altató, melynek kétszemélyes világában a csecsemő vagy a kisgyermek a tökéletes meghittséget éli meg.

A monoton ritmikus mondókák, versikék (mosdatók, etetők, öltöztetők stb.) mondogatás nyugtatóan hat a gyermekre. Az egyenletes mozgatással kisért cirógatók, tapsoltatók, ütögetők, csipkedők stb.) ellazulást, relaxációt idézhetnek elő. A cselekedtetők ( lovagoltatók, hintáztatók, hordozó, lóbáló...)együttműködést, kapcsolatteremtést feltételeznek, és segítik, hogy a szülő és a gyermek egymást kölcsönösen megismerje. Ebből következik, a közös játék, amely örömet okoz.

A csecsemőkort követő életszakaszokban igen nagyok lehetnek a fejlődési eltérések. Lesznek, akik 18-20 hónapos korban már pár soros mondókákat mondanak, s szívesen hallgatnak verseket, verses meséket, s lesz aki 3 éves kora körül versel. A versek és mesék az egész gyermekkort át kell, hogy szőjék.

Versek- verses mesék

Ismereteket közvetítenek időjárásról, növényekről, állatokról, ünnepekről, érzelmekről és sok másról is. A versek szójátékai és ritmusai alkalmat adnak arra, hogy a gyermek passzív és aktív beszéde is nagymértékben fejlődjön, valamint az egyszerűtől a bonyolultig mozdulatjátékokat játszhasson a családdal, vagy egyedül. A beszélő gyermek ünnepek alkalmával egyenrangú társként bekapcsolódhat a társas életbe.

Mesék

A mesék segítik a gyermeket, hogy eligazodjon a világban, hogy legyőzze félelmeit, kezelni tudja a konfliktusokat. A mesék világában a jótett megdicsőül, az ellentétek feloldódnak, a főszereplő, akivel a gyermek azonosul a történet végén szerencsés sorba kerül. Ennek a varázsvilágnak a megteremtése segíti a fantázia kibontakozását és a feloldott kudarc helyzetek fejlesztik a gyermek humorérzékét. A gyermek-szülő bensőséges kapcsolatának elmélyítésében a leghatékonyabb eszköz az Esti mese!!

Az irodalmi műalkotások életünk minden jelentős eseményét átszövik. Szabadidős programjainkban jelen vannak, mint színház, regény, költői estek. Az érzelmi élet kiegyensúlyozottságát segítik.

Képalkotó művészetek

A csecsemő és gyermekkorra az érzéki megismerés a jellemző. A gyermek elsősorban képekben fogja fel a világot, ezek képzetekké rendeződnek, s ezekben tükröződik a valóság.

A képzetek kivetíthetők, a kivetítés módjai az : ábrázolás. Ami egyaránt történhet síkban, térben. Már 9-10 hónapos kortól adhatunk ceruzát a kézbe!!

A vizuális kultúrát befolyásoló tényezők:

• A tág értelemben vett környezet természet, építészet. Akkor járunk el helyesen, ha séta közben mutatjuk a fákat s a leveleken átszűrődő fényeket, színeket, virágokat, bokrokat, tavat, patakot, holdat, csillagokat, valamint az épületeket, építészeti műtárgyakat.
• Tárgyi környezet, otthon, intézmény, játéktárgy, festmény, iparművészet. Nem feltétlenül gondolhatunk arra, hogy a gyermek születésekor iparművésszel rendeztessük be az otthonunkat. Inkább csak arra figyeljünk, hogy a gyermeket ne vegyék körül giccses, vásári bóvlik. Törekedjünk a tiszta formákra, pasztell vagy élénk, de nem rikító színekre. A szegénység nem egyenlő az ízléstelenséggel.
• Képolvasás. Olyan lapozókat, képes mesekönyveket is vegyünk, melyeket a gyermek választ!! Sokszor nem azonos a gyermek képi látásmódja a felnőttével. Sok esetben az absztrakciót jobban kedveli. (lásd A nagy ho-ho-horgász, Pom Pom meséket stb.)
• Irodalmi mű képi fantáziája. Felolvasás után hagyjunk időt arra is , hogy a gyermek saját fantáziájában jelenjenek meg a képek.
• Színek világa. Mutassuk a színeket, hasonlítsuk össze, ismertessük fel, a gyermek gondozása közben is beszéljünk a színekről.
• Önálló alkotó tevékenység. Firka, rajzolás, festés, gyurmázás önmagában is örömet okoz a gyermeknek.
• Múzeumok, képtárak. Minden múzeumban művészi alkotásokat láthatunk(pl. iparművészeti múzeumban formatervezett eszközöket, de lehetne sorolni mindet). Ezen felül a múzeumoknak különleges méltóságteljes hangulatuk van.
• Mozgókép. Diafilmek, videofilmek. Helye van a gyermek életében a mese, a természet, a gyermekfilmnek, de nem helyettesítheti az itt felsoroltakat, mert a gyermek életében a legfontosabb a saját élmény.

A vizuális élmények kivetítése megszabadíthatja a gyermeket a félelmeitől, fájdalmaitól, elszenvedett sérelmeitől. A vizuális élmény kivetítése ennek ellenkezőit is megerősíti a gyermekben. A szépség, a harmónia, az igényesség kialakulását. Erősíti az alkotó vágyat, felszabadítja a fantáziát.

A felnőtt ember ízlés világát erősen befolyásolhatja az a vizuális kultúra ami őt körül vette az addigi életében. Ugyanakkor a sűrűn váltakozó divat erősen hat a kialakulatlan vizuális értéket képviselő egyénre. Természetesen más a megítélése az új művészeti irányzatok pártolójának.

Zene szerepe az érzelmi fejlődésben

A gyermek nevelésről mondja Kodály: "Kilenc hónappal a születés előtt." kell elkezdeni. Kodály jóval előbb tudta, mint a tudomány, hogy a magzat reagál az énekre, zenére, versre, irodalmi szövegre. A zenei műveltség alapja az ének. A szülőről-gyermekre száll a dal.

Zeneművek fajtái:

1. Népdal: altatók, játékos gyermekdalok, tárgyuk a munka, öröm, vidámság, keserűség, szerelem. A népdalokban az élet maga vált dallá. Minden érzelem kifejezhető általa. A gyermeket bevezeti abba a kultúrába, ahova született. Az altatók, ringatók nyugalmat, szeretetet árasztanak, a gyermekdalok pajkosságot, lendületet, örömet stb. ébresztenek. Fontos, hogy a felnőtt világ dalaitól sem zárjuk el.
2. Az ünnepek dalai meghatározzák az esemény hangulatát, így a gyermek élményként őrzi és élményként idézheti fel a történteket. Dal nélkül nincs is ünnep.
3. A közösségek dalai (egyházi, vagy társadalmi) kifejezik a csoport gondolkodását és érzelmi világát. Az összetartozás érzését tanítja meg a gyermeknek.
4. A zenei művek: A komoly és könnyűzenei művek a gyermekben érzeteket ébresztenek, vagy a fantáziának adnak teret. Amikor a gyermek zeneművet választ, a zene által keltett érzetet akarja újból és újból átélni. Számos szakirodalom tanúsítja, hogy a zene gyógyít.

Javaslom, aki teheti, vigye a gyermekét el a Zeneakadémiára, már óvodás kortól úgynevezett "Kakaó Koncertekre" lehet hallgatni.

Összefoglalva az előzőekben leírtakat, megállapíthatjuk, hogy a zene segíti a gyermeket a társas kapcsolatok kialakításában akár az együtt éneklés vagy zenélés révén. A gyermek érzelmi világát harmonizálja, mert nyugtat, felold, eseményeket feldolgozni segít. A zene is alkalmas arra, hogy művészi kifejező eszköz legyen.

A zenei kultúra is számos irányzatot ismer, a személyiség fejlődésével, valamint az életkorral is változik a zenei ízlés. A magas zenei művek élvezetéhez és értéséhez szükség van zenei műveltségre is. A zenei világban való jártasság tanulás útján megszerezhető.

Társművészetek

1. Tánc

2. Színjátszás (báb-jelmez)

A gyermek csecsemő korától kezdve kifejezett boldogságot mutat, ha táncolnak vele, vagy ha a felnőtt mimikai játékot játszik. Nagyokat kacag, ha valaki "bohóckodik" szerepet játszik. Saját tapasztalatból tudom, hogy akár 18-20 hónapos gyermek is tudja élvezni a báb előadásokat. Elsősorban a mozgást, a fényeket, formákat, dalokat.

A tánc is és a színjáték is metakommunikációt és szocializációt fejleszt. A "mintha"élménnyel, a gyermek számos viselkedési mintát, cselekvést és lelki ráhangoltságot tapasztal meg. A társművészetek alkalmasak az empátia és szolidaritás megtanulására.

Az itt felsorolt művészeti ágak jól bizonyítják, hogy a cselekvő emberré válás folyamatában az alkotó műalkotások, szinte kizárólagos szerepet játszanak. Megismertetik a gyermekkel az őt körülvevő világot, jártasságot, készséget fejlesztenek és érzéseket, érzelmeket közvetítenek.

Az itt felsorolt művészeti ágakkal azt kívántam bemutatni, hogy egész életünket átszövi és részben dominánsan meg is határozza a kulturális fejlődésünket.

Arra az állandó felvetődő kérdésre, hogy támogassuk-e művészeinket és alkotásait, a válasz egyértelmű: IGEN. A művészet szellemi és lelki táplálékunk, ahogy a kenyér a testté.

Tunyogi Erzsébet