A játékterápiáról

A funkciók kialakításának és begyakoroltatásának fő vázát Tunyogi által kidolgozott sensomotoros ingerterápiával végezzük.

A módszerről megjelenő főbb művek:

  • Tunyogi Erzsébet: Therapeutic games. Werag Vienna 1988.
  • Tunyogi Erzsébet: A gyógyító játék, Pannon Kiadó Bp. 1990.
  • Tunyogi Erzsébet: Gyógyító játék a családban, Tárogató Kiadó Bp. 1995.
  • Ezen felül számos hazai konferencia és cikk

A játékterápia multidiszciplináris módszer, amely az alábbi terápiás módszereket és eljárásokat is alkalmazza.

Funkcionális terápia

A funkcionális terápiákból integráltuk az elektroterápiát és a gyógytestnevelés elemeit. Valamint a szakorvosok által előírt segédeszközöket, amelyek segítik a mozgást vagy az érzékszervek korrekcióját.

Pedagógiai eljárások

Pedagógiai eljárásokat kizárólag játéktevékenységek közben alkalmazunk, amikor ismereteket tanítunk, készségeket, jártasságokat alakítunk ki. Ezek a következők lehetnek: szülővel, gyermektárssal végezhető utánzásos tanulást elősegítő kéz, arc és testjátékok. Gyakorló vagy más néven funkcionális játékok, tárgyakkal és eszközökkel ismertetik meg a gyermeket és mozdulatokat, mozgássorokat alakítanak ki. Ezekből a begyakorolt mozdulatsorokból alakul ki a konstrukció. A gyermek a konstrukció során tapasztalatokat gyűjt a mértani és egyéb formákról, és számos anyagról. A képi gondolkodás leképezéséhez az ábrázolást síkban és térben tanítjuk. Az összes játéktevékenységet átszövik a szabályok, de alkalmazunk egyszerűtől a bonyolultig társas szabályjátékokat. A szerepjátékok alkalmasak a beszédfejlesztésre, kapcsolatteremtésre és számos ismeret megszerzésére.

Pszichológiai eljárások

A játékterápia lényege szülő-gyermek elfogadó emócionális kapcsolatának erősítése, mely segíti a gyermek személyiségének harmonikus fejlodését. Ezért az előzoőekben felsorolt minden közösen végzett tevékenység a szülővel játékban vagy dramatizált cselekedtető helyzetben történik. Így sem a szülő, sem a gyermek nem szembesül a sérülésével, mert a sérüléséből eredő hiánnyal vagy torzulással nem önmaga néz szembe, hanem egy antropomorfizált szereplő, aki éppen azt gyakorolja, hogy a torzulás vagy hiány megszűnjön. A játékterápia egyik kiemelkedő üzenete, hogy a személyiség fejlődése ne torzuljon azáltal, hogy az egyén fizikális léte valamilyen betegség folytán sérült. A játéktevékenység a szülőben is és gyermekében is olyan biokémiai folyamatokat indít be, amely mindkét felet boldoggá teszi, s ez az öröm érzése hozzájárul a hatékony és gyors fejlődéshez. A játékterápia alkalmas arra, hogy a gyermek megismerje önmagát és viszonyát a társaihoz, vagy megtapasztalja azt hogyan viszonyulnak hozzá a társai. A pszichoterápiás eljárások másik fontos eleme a családterápia, családgondozás. Ennek célja, hogy segítse a család elszenvedett tragédiáját feldolgozni "megszelídíteni".

Játékterápia összegzése

A terápia a drámajáték körébe tartozik, azzal a megkötéssel, hogy kizárólag sérült gyermekekre dolgoztuk ki. A játékterápia minden elemét átszövik a művészetek: az irodalom (mondókák, versek, mesék), a képalkotó muvészetek (környezet, eszközök, játékok, képek, manipulációhoz használatos eszközök) és a zene. A dramatikus játékokhoz adekvát zeneműveket alkalmazunk, ezen felül számos hangszeres játékunk van a gyermekdalokkal egyetemben. A játékterápia lényege a folyamatos cselekedtetés, s a cselekvés során azonos hangsúllyal vesznek részt olyan fontos receptorok, mint a látás, hallás és tapintás. A specifikus pályák állandó aktiválása fejleszti a gyermek figyelmét, éberségét, aktivitását vagyis aspecifikus ingerületet generalizál. Így érünk el a terápia során a tanulásra való képességet és a betegeink nagy részénél az önálló életvitel lehetőségét.